Növénykedvelő ember számára a kaktuszok elsősorban alakjuk és változatos virágaik miatt becsesek, ám léteznek olyan fajok, amelyeket kifejezetten a gyümölcseikért termesztenek meleg éghajlatú országokban.

Hazánkban meglehetősen elterjedt a fügekaktusz (Opuntia ficus-indica), elsősorban azért, mert védett helyen a szabadban is áttelel. Ez a tulajdonsága annál is érdekesebb, mert eredetileg Dél-Amerika trópusi részén volt honos, de már évezredekkel ezelőtt termeszteni kezdték a hűvösebb klímájú Mexikóban, mára pedig túllépett a fagyhatár zónáján. Mediterrán országokban nyaralva gyakran találkozunk vadon növő, több méter magas példányaival. Lapos, tojásdad alakú szártagjain nincsenek tövisek és a medvetalphoz hasonlítanak. Nagy, élénksárga, kiterülő virágai a húsos "levél" pereme körül nyílnak, majd ezekből fejlődnek ki a halványsárga, rózsaszínű vagy vöröses gyümölcsök. A kemény magvak a húsba ágyazódnak, amelynek íze édes és illatos. Bár vannak tüskétlen héjú fügekaktuszok is, ajánlatos kesztyűs kézzel a gyümölcshöz nyúlni, mert szemmel alig látható tüskéi fullánkszerűen szúródnak a bőrbe. Hámozva gyümölcssalátába lehet karikázni, vagy frissen, félbevágva kikanalazni a belsejét. Kipréselt levét köhögéscsillapító szerként is alkalmazták.

A kaktuszfélék gazdag családjába tartozó Echinocereus fajok némelyike ugyancsak ízletes gyümölcsöket terem, amelyek már a hazai pultokon is fel-feltünedeznek. Ezek közé tartozik a trópusi igényű pompás töviskaktusz (E. pectinatus). 30 centiméteres, oszlopos szárán 12-23 borda van, amelyet tövisfésű borít. A nagy virágok - amelyek lehetnek rózsaszínűek vagy sárgák - jellemzője, hogy a szirmok töve világos, és kifelé haladva egyre erőteljesebb színt öltenek. A gyümölcs sárga héját pikkelyszerű dudorok borítják. Belül selyemfehér, lédús gyümölcshús található, amelyben - mint tésztán a mák - apró, könnyen roppanó magok zsúfolódnak. A kocsonyás állagú belső rész igazi "trópusi" illatot áraszt, ezért koktélokhoz és krémekhez keverik. A gyümölcsöt pitaya vagy pitahaya néven árusítják délszaki országokban.

Az ismertetett ehető gyümölcsű kaktuszok könnyen szaporíthatók magvetéssel, oltással vagy a szártag gyökereztetésével.